IEA 2018 Firenze – beszámoló 1. rész

Az IEA Firenzében rendezte meg 20. kongresszusát 2018. augusztus 26-30. között. A MET is ott volt.

Az ülést a nemzeti tagszervezetek részvételével zajló értekezletek előzték meg, illetve műhelyképzéseken lehetett részt venni. Egyszerre akár 15 teremben zajlottak az előadások 32 csoportosítás szerint, melyből végül tíz, összesen többezer oldalnyi konferenciakötet született. Ennek megfelelően folytatásban szemezgetünk az eseményből.

Az Auburn Egyetem (USA) műhelytalálkozóján a fáradásos modell kapcsán tartottak előadásokat, s rámutattak, hogy a fémek/műanyagok terén szerzett ismeretek nem alkalmazhatóak teljességgel az élő szövetekre. Az úgynevezett rainflow-analysissel azonosítható, hogy a terhelése mekkora részéért felelős egy adott ciklus. Alkalmazhatóságát az korlátozza, hogy a szövetek érzékenysége nem lineáris. Kadáver tanulmányok alapján kidolgoztak egy, a NIOSH egyenletnél egyszerűbb, de 80-90%-os teheremelési egyenletet (LiFFT), mely az erő/teherből, a vízszintes távolságból és az ismétlődésből állapítja meg a deréktáji kumulatív károsodás, illetve annak kockázatát, hogy az adott munkakör magas kockázatú (http://lifft.pythonanywhere.com/). Hasonló eszközt fejlesztettek az ínsérülésekhez. Itt a bemenet a Borg-skálához hasonló OMNI-RES és az ismétlődés. Az eredmény a kumulatív felső végtagi károsodás és a magas kockázatú munkakör valószínűsége (http://duet.pythonanywhere.com/). Az eszközöket az autóiparban validálták. A következő előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy az MTM alapján számolt idők rövidebbek, mint ahogy azt a dolgozók a valóságban, egy teljes műszakon keresztül elvégzik. A rotálás kapcsán elhangzott, hogy sokszor a feladatok annyira nehezek, hogy azok rotálva is túlterhelik a dolgozókat, így a feladat rotáció akár káros kockázat-kiterjesztéshez vezethet. Ilyenkor annyira sok dolgozók kéne bevonni a rotációba, hogy kifizetődőbb a műszaki megoldás. A zárszóban a távolságot érzékelő, illetve a cipőtalpba épített erőmérő érzékelők jövőbeli felhasználását említették.

A munkával való összefüggés minimum expozíciós kritériumairól és kiértékelési eszközeiről szólt a következő szekció, amint részt vettem. Az olasz foglalkozás-orvostan professzor elmondta, hogy a 2017-es év 17 millió dolgozóra vonatkozó 58 ezer bejelentésének >70%-a volt mozgásszervi betegség. Ezek foglalkozási eredetét 60%-ban elutasították. A listán lévő betegségeknél csak a kórisme és az adott expozíció (nem munkaköri megnevezés, hanem feladat/munkakörülmény) szükséges. Pl. M51.2 esetén a teljes test vibrációnak és/vagy a kézi tehermozgatásnak való kitettséget kell bizonyítani, de nincsenek számszerűsített kritériumok. Elutasítás esetén az ok-okozat hiányának bizonyítása a biztosító feladata. A listán kívüli esetekben az elfogadáshoz a kérelmezőnek kell az ok-okozatot bizonyítania. Hat százalék feletti károsodástól kártérítés, 16%-tól járadék jár. Chilében a balesetek csökkenése mellett a betegségek száma nem változik. Háromtagú bizottság dönt a klinikai adatok és egy munkahelyet értékelő eszköz (expozíció) alapján. A felső végtag nyolc betegségtípusához hat értékelő eszközt fejlesztettek ki, melyek használatát 32 órás képzéshez kötik. Németországban a 60-80 ezer foglalkozási betegség negyede mozgásszervi. Meghatározzák, hogy mi a nehéz, a hosszas, a kényelmetlen, de ennél specifikusabb eszközöket is használnak. Gerincnél a Mainz-Dortmunder Dózis Modellt alkalmazzák, mely szerint férfinél 25 és 12,5, nőnél 17 és 8,5 MNh a határ-, illetve a beavatkozási érték. Az elfogadott betegségért csak akkor jár kártérítés, ha legalább 20%-os egészségkárosodással jár. Hollandiban bármi elfogadható foglalkozási betegségként, ha a kockázat legalább kétszeres. A jelentés célja csak a prevenció, kártérítés nem jár. Bizonyítékokon alapuló útmutatók (mozgásszervi: 23 db) alapján történik az elfogadás. Ezek kritériumrendszerének fejlesztését ismertették. Például pontosan meghatározták, hogy subacromialis fájdalom-szindrómához a karemelés, a kézzel kifejtett erő és a kéz-kar vibráció milyen szintje szükséges. Hasonlóképpen ismertették a térd arthrosis és a nem specifikus derékfájdalom feltételeit. Az útmutatók célja a bejelentések elősegítése, s megjelenésük után az esetszám meg is nő. Japánban a döntést a helyi munkavédelmi hivatal hozza a tudományos bizonyítékok mellett szakértői véleményeket is figyelembe vevő, részletesen meghatározott kritériumok (idő, súly, stb.) alapján. A kártérítést a kormány állja, függetlenül a munkáltató mulasztásától. A kerekasztalon felmerült, hogy a britek, hollandok miért kétszeres kockázatot választották, s nem a másutt szokásos 1,5-öt.

A plenáris nyitó ülésen a betegbiztonság ergonómiai megközelítéséről, az egészségügyi szervezetek hatékony működ(tet)éséről hangzottak el előadások. Kulcsszavaik: betegközpontú tervezés, rugalmas megküzdő képesség, munkahelyi kultúra és komplex rendszerek.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük